A tényleges tulajdonos (röviden: TT) minden esetben természetes személy, azaz magánszemély.
Míg egy cég tulajdonosa lehet egy másik (akár magyar, akár külföldi) cég, addig a tényleges tulajdonos kizárólag magánszemély lehet.

A Pénzmosási törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók legfontosabb feladata, hogy azonosítsák egy cég tényleges tulajdonosát, illetve, hogy ezt az információt ellenőrizzék nyilvános adatbázisokban, vagy a bemutatott okiratok alapján.

A következő általános irányelvek mentén a legtöbb olyan szervezetnél meg lehet állapítani a tényleges tulajdonos személyét, amikre nem vonatkoznak egyedi szabályok. Ezután részletezzük a speciálisabb tevékenységeket, cégformákat (alapítvány, bizalmi vagyonkezelő, Zrt., Bt.).

1. Általános irányelvek a tényleges tulajdonos meghatározására:

●  az a személy, akinek a tulajdoni hányada vagy a szavazati joga eléri a 25%-ot, vagy egyéb módon tényleges irányítást gyakorol a gazdasági társaság felett
●  aki meghatározó befolyással rendelkezik a szervezetben, pl. jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottság többségének megválasztására, VAGY megállapodás alapján azonosan szavaz több taggal, akiknek a befolyása összesen meghaladja az 50%-ot
●  ha a fentiek közül egyik sem teljesül, akkor a képviselőt kell tényleges tulajdonosnak tekinteni
●  ha más gyakorolja a tényleges irányítást, akkor ezt a személyt kell tényleges tulajdonosnak tekinteni (függetlenül az előző 3 esettől)

2. Alapítványok:

Az alapítványokra - felépítésüknél fogva - speciális szabályozás vonatkozik. Egy alapítvány tényleges tulajdonosának az alábbiakat kell tekinteni:

●  az alapítvány vagyonának kedvezményezettjét (legalább 25%-ban)
●  akinek érdekében az alapítványt létrehozták
●  aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább 25%-a felett (pl. bankszámla feletti rendelkező)
●  a fentiek hiányában az alapítvány képviselője
●  vagy aki egyéb módon meghatározó befolyással rendelkezik

3. Bizalmi vagyonkezelők:

●  a vagyonrendelő ÉS
●  a vagyonkezelő ÉS
●  a kedvezményezett, vagy azok csoportja ÉS
●  az a személy, aki a kezelt vagyon felett tényleges ellenőrzést gyakorol ÉS
●  a vagyonkezelést ellenőrző személyek

Bizalmi vagyonkezelők esetében a törvény nem tesz különbséget a fenti személyek / szervezetek között, így mindannyiukat tényleges tulajdonosnak kell tekinteni. Amennyiben a fentiek közül bármelyik szereplő cég, úgy annak a cégnek a tényleges tulajdonosát kell azonosítani.

4. Bt.-k, részvénytársaságok, egyesületek

Részvénytársaságok, betéti társaságok, egyesületek esetén sem a Pmt., sem a Ptk. nem tesz különbséget, így ebben az esetben a tényleges tulajdonos meghatározása az 1. pontban részletezett általános irányelvek szerint kell történjen.

A Központi Tényleges Tulajdonosi Nyilvántartásban találhatók a Magyarországon működő gazdasági társaságok tényleges tulajdonosainak adatai. A nyilvántartás a bankok által nyilvántartott adatokat tartalmazza. 

A Pénzmosási törvény hatálya alá tartozó szolgáltatóknak nyilatkoztatni kell az ügyfeleiket arról, hogy ki a gazdasági társaság tényleges tulajdonosa. Ezt az adatot kell összevetni a Központi Tényleges Tulajdonosi Nyilvántartás adataival. 
Ha eltérést talál a szolgáltató, a TTNYELT nyomtatványon kell bejelentést tennie.

Ha egy gazdasági társaság vonatkozásában bejelentés érkezik, 1 ponttal (hatósági bejelentés esetén 2 ponttal) csökken annak TT indexe. Ez egy megbízhatósági mutatószám, ami azt hivatott jelezni, hogy mennyire megbízhatóak a gazdasági társaság tényleges tulajdonosi adatai. Amennyiben ez 8 pont alá esik, a cég Bizonytalan, 6 pont alatt pedig Megbízhatatlan státuszba kerül. A Megbízhatatlan TT indexű ügyfeleket MAGAS kockázati kategóriába kell sorolni.

A TTNY az alábbi címen érhető el: https://kny.nav.gov.hu

Bővebben a Központi Tényleges Tulajdonosi Nyilvántartásról:
identiGO Fórum - Pmt. tudástár kategória 
(Kit kell lekérdezni, kit nem kell lekérdezni, mikor kell TTNYELT nyomtatványt benyújtani, miért nem találom az ügyfelem, stb.)

Az ügyfélátvilágítási adatlap + kiemelt közszereplői nyilatkozat a legfontosabb, Pénzmosási törvény által előírt dokumentum, amelyet minden ügyféllel ki kell töltetni. 

Két esetben kell kitölteni:
1. szerződéskötéskor
2. ha olyan változás történik a cégben, ami miatt újra át kell világítani az ügyfelet (új képviselő, tényleges tulajdonos kerül a cégbe)

Az ügyfélátvilágítási adatlapon a képviselő nyilatkozik arról, hogy ki a cég tényleges tulajdonosa.

Az ügyfélátvilágítási adatlap tartalmazza:
- a gazdasági társaságra vonatkozó adatokat (adószám, cégjegyzékszám, székhely, tevékenység, stb.)
- a képviselő személyes adatait (név, anyja neve, születési hely, idő, lakcím)
- a tényleges tulajdonos adatait (név, születési hely, idő, lakcím, tulajdon jellege és tulajdoni hányad)

A kiemelt közszereplői nyilatkozaton pedig arról nyilatkozik a képviselő, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő-e (vagy annak közeli hozzátartozója, vele közeli kapcsolatban álló személy)

Az aktuálisan friss formanyomtatvány a NAV Pénzmosás Elleni Iroda weboldalán, a Típusszabályzat 3. mellékletében található:
https://pei.nav.gov.hu/tipusszabalyzatok/tipusszabalyzatok

A Pénzmosási törvény sajnos nagyon kevés esetben teszi lehetővé az online, azaz a személyes találkozás nélküli szerződéskötést.
Ennek oka, hogy még az Átlagos kockázati kategóriájú ügyfeleknél is elvárás, hogy a képviselő személyesen tegye meg a tényleges tulajdonosi-, illetve a kiemelt közszereplői nyilatkozatot.

Alacsony kockázatú ügyfélnél a Pénzmosási törvény megengedi a postai / egyéb úton történő átvilágítást, azonban az Alacsony kockázati kategóriát csak nagyon szűk esetkörben lehet alkalmazni, használata a felügyeleti szervek részéről nem elfogadott.


Az ügyfélátvilágítási adatlap adatainak kitöltése az ügyfél nyilatkoztatásának mellőzésével:
A Pénzmosási törvény lehőséget biztosít arra, hogy a szolgáltató töltse ki az ügyfélátvilágítási adatlapot, amennyiben annak adatai a nyilvános adatbázisok alapján hozzáférhető. Ez esetben azonban:

1. biztosítanunk kell, hogy nem merül fel kétség a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban
2. ellenőriznünk kell a Központi Tényleges Tulajdonosi Nyilvántartásban
3. a kiemelt közszereplői nyilatkozatot mindenképpen az ügyféllel kell kitöltetni, hiszen a kiemelt közszereplőkről nem áll rendelkezésre olyan adatbázis, ami alapján ezt a dokumentumot a Szolgáltató ki tudná tölteni

A személyes megjelenés elvárás a felügyeleti szervek részéről, így ennek elkerülése megnehezítheti és bonyolultabbá teheti az ellenőrzést - tömegesen nem javasolt élni ezzel a lehetőséggel. 


Más szolgáltatótól átvett átvilágítás:
A Pénzmosási törvény megengedi, hogy a szolgáltatók átadhassák és átvehessék egymástól az elvégzett átvilágítást. Ennek azért van létjogosultsága, mert pl. cégalapításkor számos, Pénzmosási törvény hatálya alá tartozó szolgáltatóval találkozik az ügyfél, és tölti ki az előírt dokumentumokat. További előny, hogy az ügyvédek online is elvégezhetik azt.

Az átvilágítás átvételére vonatkozó kérést írásban kell rögzíteni és elküldeni a másik szolgáltató részére.